Sziasztok! Itt egy új rész! Ez kicsivel hosszabb lesz mint, az előző.Remélem tetszeni fog !! Puszii ♥
Ui.: Megint hosszú idő után tudom csak hozni a kövit =( Sajnálom !!!!
Ui2.:Légszii komikat. Szeretném tudni hogy mi a véleményetek!!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~Ahogy gondoltam, nem valami jó hírt kaptam.
-Sajnálom de nagyon rosszak lettek az eredmények-ahogy ezt ki mondta, nagyon megijedtem-A hölgynek, ahogy mi megtudtuk állapítani-egy picit elcsuklott a hangja, majd folytatta-Tüdő baja van.Kérem vegyen be minden reggel és este a gyógyszerből, mert ha ezt nem teszi meg súlyosabb lesz az állapota és bele is halhat.-mondta ki végül.
Nagyon lesokkolódtam és megijedtem, azt hittem menten elájulok a hallottakon.
-Jöjjön vissza egy hét múlva.De ha valami baj van, akkor hamarabb-mondta tovább.
-Köszönöm, hogy ezt elmondta és remélem, nem kell hamarabb vissza jönnöm.Viszlát!-köszöntem el.
-Nincs mit köszönnöd, ez a dolgunk.Szia!-ezzel ki is mentem az orvosi "szobából".
Bátyám látta rajtam hogy nem vagyok valami jól, ezért nem is kérdezett semmit.Gondolom jobbnak látta ha nem szól hozzám.
Mikor haza értem egyből a szobámba mentem, ahol Rocky várt. Nem akartam senkivel sem beszélni, kivéve a barátnőimmel.
Elővettem a laptopomat és bekapcsoltam.Megnéztem hogy fent vannak-e.Mindenki gép közelbe volt, ezért rájuk írtam, hogy nem-e skypolunk.Mind a négyen belegyeztek.
-Sziasztok!Mizujs??-mondta Laura vidáman. De irigylem.
-Halii!-köszönt egyszerre Vani és Fanny.
-Hellóka!-vigyorgott Saci.
-Sziasztok!-köszöntem én is, de nem olyan boldogan mint, a többiek.Ezt ők is észre vették, és egyből el is kezdtek faggatni.
-Mi a baj?-kérdezte meg elsőként Vani.
-Mi történt?-kérdezte Saci is.Én csak megráztam a fejem.
-Na mond el !!-noszogatott Fanny és ehhez még bevetette a kiskutya szemeket, aminek nem tudok ellenállni.
-Akkora baj nem lehet!-reménykedett Laura és kedvesen a kamerába mosolygott.
Erre én csak bólintottam arra célozva, hogy de. Egy pillanat alatt mindenki arca átváltott komolyra.Én már nem bírtam visszatartani, kitört belőlem a sírás. Pár perc múlva vettem egy mély levegőt és elregéltem nekik, hogy mi volt a dokinál.Legelőször Saci "eszmélt" fel.
-Úristen, nagyon sajnálom.
-Reméljük nem lesz rosszabb az állapotod- vigasztalt Lau.
-Nem fogunk úgy beengedni vagy elengedni a suliból, hogy nem vetted be a gyógyszered. Ellenőrizni fogjuk- fenyegetett meg Vani kedvesen.
-Úgy ahogy mondja- helyeselt Fanny .
-Köszi csajok. Imádlak titeket-válaszoltam kissé mosolyogva, mert tudom bármikor és bárhol számíthatok rájuk.
A lányokkal még beszélgettünk pár szót a mai napról, majd mindenki ment a maga dolgára. Én lementem a nappaliba, mert hallottam, hogy megjött anya.(Azt azért el kell mondanom, hogy nem vagyunk szegények, egy cseppet sem.Mivel anya nem csak egy cégnél dolgozik és azokon a helyeken nagyon sikeres, ő a főnök helyettese.)
Egyből ahogy meglátott észre vette, hogy van valami baj. De ő ezt nem hagyta szó nélkül.Így neki is elmeséltem az orvosos sztorit, hogy mi volt velem. A végére most nem én, hanem anya kezdett el sírni.Megpróbáltam megvigasztalni, de nem sikerült. Mondtam hogy kifogom bírni, nem lesz semmi bajom, erős lány vagyok és, hogy mindig beveszem a gyógyszereimet. ... Egy idő után megéheztem, a konyhába mentem és csináltam magamnak egy szendvicset. Hamar megettem, majd felmentem az emeletre, letusoltam és felvettem a pizsim. Mivel jó idő van, ezért egy mini rövid nadrágot és egy szellős felsőt vettem fel.
